Az ásványolajok különböző módon juthatnak az élelmiszerbe, többek között az élelmiszerek előállításához és csomagolásához alkalmazott gyártástechnológia során, az abban felhasznált segédanyagokkal – így a kenőanyagokkal – együtt. Az ásványolajoknak – mint a MOSH (ásványolaj eredetű telített szénhidrogének) és MOAH (ásványolaj eredetű aromás szénhidrogének) vegyületeknek – még kis mennyiségben sem szabadna az emberi szervezetbe kerülniük: Ezek a szövetekben felhalmozódhatnak és a májat károsíthatják. Az ilyen anyagok rákkeltő hatása sem zárható ki. Az EU az élelmiszerekben előforduló ásványolaj eredetű szénhidrogének (MOH), valamint olyan anyagok és tárgyak felügyeletének szigorúbb ellenőrzését követeli meg, amelyek rendeltetésüknél fogva élelmiszerekkel érintkezésbe kerülnek.
Ez a követelmény jelenleg jelentős bizonytalanságot okoz az élelmiszergyártók körében. A MOSH/MOAH kimutatása negatív következményekkel – így költséges termékvisszahívásokkal – járhat, és tartósan károsíthatja a vállalat hírnevét.
A tribológiai specialista Klüber Lubrication már jó ideje foglalkozik ezzel a témával, és teljesíti az európai élelmiszerbiztonsági hatóság által ajánlott legszigorúbb normákat is.
A Klüber Lubrication globális szakértői csoportja kidolgozott egy szolgáltatáscsomagot az élelmiszeripar részére, amely a vevőknek nyújt támogatást ezen a szakterületen a tribológiai analízistől a kockázatelemzésen és a kenőanyag-felügyeleten keresztül egészen az oktatásig.
„Bevált módszerünk egyik előnye abban rejlik, hogy a kenőanyag már legkisebb mennyisége is elegendő a kívánt kenési hatás eléréséhez. Ez azonban csak a kenőanyag megfelelő kiválasztása és a lehető legjobb kenésvezérlés mellett igaz”, magyarázza Paolo Spolaore, a Klüber Lubrication élelmiszeripari ágazatának világpiaci vezetője. „Még a legszigorúbb higiéniai normák betartása mellett sem zárható ki a gyártás, szállítás vagy tárolás során a szennyeződés vagy keresztszennyeződés ezekkel az anyagokkal szivárgások, gőzök, párolgási veszteség vagy szellőzés útján. A kiváló minőségű szerviz – így a rendszeres állapotfelügyelet – hozzájárulhat az esetleges szennyeződés kockázatának felismeréséhez és elhárításához.”
Az élelmiszerekben található MOH-tartalom meghatározásának komplexitása miatt az élelmiszerek MOH-tartalmára vonatkozóan jelenleg sem szabványosított analitikai módszer, sem jogszabályban rögzített határérték nem áll rendelkezésre Európában. A német Élelmiszeripari és Mezőgazdasági Szövetségi Minisztérium (BMEL) most dolgozza ki a csomagolóanyagból átkerülő anyagokra vonatkozó határértéket. A minisztérium rendelettervezete értelmében a csomagolóanyagból egy kilogramm élelmiszerre vonatkoztatva legfeljebb 2 mg MOSH és 0,5 mg MOAH kerülhet át.
Ezeket az analíziseket rendszerint online csatlakozó kromatográfiával PLC-GC/FID) határozzák meg. Az észlelési határérték erőteljesen függ a MOH eloszlásától és a minta fajtájától. A nagy olajtartalmú mintáknál az észlelési határérték az élelmiszer egy kilogrammjára vonatkoztatva mintegy 5 mg MOH, míg száraz minták esetén az élelmiszer egy kilogrammjára vonatkoztatva a 0,1–0,5 mg tartományban van.
„A Klüber Lubrication vállalattal és az OEM-ekből álló globális hálózatával történő együttműködés révén az élelmiszergyártók számára a technika legújabb állásának megfelelő kenés, az összes tevékenység felügyelete és a munkatársak oktatása áll rendelkezésre, valamint nem utolsó sorban a termelésben hatékonyságnövelést és költségmegtakarítást érhetnek el.”
